Ingatlanos a pácban

Egy jó barátom, Kristóf ingatlanos. Mindig jó sztorikat mesél, a legutóbbi találkozáskor sem kellett csalódnom. Elmesélte, hogy épp egy magánnyomozót keresett, mivel úgy érezte, hogy követik. Egy héttel később az ügyfeléről kiderült, hogy pont magándetektív. Amúgy is rokonszenveztek egymással, de mindent hivatalosan akartak intézni, ezért Kristóf végül felkereste a magánnyomozót az irodájában Budapesten. Mikor belépett, akkor jött rá, hogy ezt az irodát még ő adta el sok-sok évvel ezelőtt, de nem a nyomozónak, hanem még az előző tulajdonosnak. Mindenesetre ezt jó előjelnek vette. Megbeszélték a részleteket a nyomozással kapcsolatban, Kristóf elmondta, hogy van 2-3 ember, akit rendszeresen kiszúr a városban, különböző helyeken, de mindig a közelében, nem teremtenek szemkontaktust, és ezért úgy gondolja, hogy valaki követi.

Következő héten, amikor Kristóf újra a magánnyomozó budapesti irodájában üldögélt, már kapott is bizonyítékot a sejtéseire. A detektív nagyon gyorsan dolgozott. Azt mondta neki, hogy a bizonyítékok már mind rendelkezésre állnak, csak el kell döntenie, hogy mit kezd velük. Kiderült, hogy Kristóf egyik munkatársa áll a dolog mögött. Nem tudta, de a férfi beleszeretett Kristóf barátnőjébe, és most azért követteti a Kristófot mindenhová, hogy valami sötét titkot találjon, ami miatt a barátnője szakít vele.

Kristóf nagyon ideges lett (nem csoda, ki ne lenne az?), de a detektívnek sikerült megnyugtatnia. A férfi alapos indok nélkül nyomozott és semmi terhelő bizonyítékot nem ásott elő Kristófról, neki viszont megvan minden alátámasztó dokumentuma, amivel igazolni tudja kollegája „agybaját”. Ugyan törvényt nem szegett a férfi, de ha a főnökének megmutatja az anyagot, jó eséllyel kirúgják. Egy darabig Kristóf és a nyomozó azon tanakodtak, hogy megtegyék-e vagy sem, végül Kristóf arra jutott, hogy megkérdezi a barátnőjét is az ügyről, és az ő véleménye lesz a döntő. A lány nem említette, hogy zaklatták volna, de lehet, hogy csak Kristófot akarta kímélni.

Estére kiderült, hogy ez tényleg így volt, Barbara kedves és visszafogott lányka, nem akarta csinálni a drámát. Azt mondta, nem volt „vészes alak”, néhány telefont eresztett csak meg (rejtély, honnan tudta a telefonszámát). Végül Barbara megígérte, hogy ha máskor ilyesmi történik, azonnal szól Kristófnak. Belőle, kedves barátomból pedig előtört a féltés és a bosszúvágy: az őrült kollégáját kirúgatta, de a rokonszenves magánnyomozó budapesti irodájába benéz néha egy kávéra, és pár hetente esténként összeülnek egy sörre.